A hulladékégetés nagyon szennyez
2015. január 27. 15:32
A hulladék elégetése és szeméttárolókban tartása voltaképpen csupán palástolja a fogyasztásközpontú és pazarló életmód bizonyítékait, ugyanakkor minden újabb égetőüzem megépítése elnapolja a fenntartható életmódra való össztársadalmi áttérést – írja Cosmin Zaharia a Green Report oldalon megjelent cikkében.
Romániában a hulladékégetésből származó energiatermelésre csak tervek léteznek. Temesváron 2013 decemberében írták alá a polgármesteri hivatalnál egy hulladékégető tervezésére és megépítésére vonatkozó szerződést, 66 millió euró értékben. Ettől az időponttól számított két éven belül be kellene fejeződnie a megépítésnek, ám a munkálatok még nem kezdődtek el. Források szerint a késlekedés oka a pénzhiány. A temesvári polgármesteri hivatal közlménye szerint az égetőüzem által termelt energia csökkentené a lakosok villanyszámláját.
A hulladékégetés melletti egyik legfőbb érv, hogy ily módon gyorsan lehet rendezni a hulladékgondokat, rövid idő alatt nagy mennyiségű hulladéktól lehet megszabadulni. A keletkező szilárd égéstermék pedig csak 15–20%-át teszi ki az elégetett mennyiségnek, ami csökkenti a tárolók terhelését. A hulladékégetés elvileg kizárja a talajszennyezést, és a tárolásból adódó metánkibocsátást is csökkenti, ugyanakkor az energiatermelésben csökken a fosszilis tüzelőanyagok használata. A módszer támogatói egyetlen ellenérvként azt emelik ki, hogy a hulladékégető sokba kerül.
A hulladékból származó energia ellen egyre többen szólalnak föl a döntéshozók közül is. Franciaország környezetvédelmi minisztere, Ségolène Royal szerint ez a technológia túlhaladott, és a jövőt a hulladék mennyiségének csökkentését célzó vagy "Zero Waste" (nulla hulladék) stratégiák kidolgozása és a körkörös gazdaságra való áttérés jelenti. 2016-ig Franciaországban leállítják a hulladékégetőket.
Elena Rastei, a Zero Waste Romania képviselője a Green Reportnak azt nyilatkozta, a hulladék elégetése vagy betemetése voltaképpen pazarlás, és növeli a bányászat és az elsődleges nyersanyagok kiaknázása iránti igényt. A „Waste to Energy" típusú technológia ugyan csökkenti a szemét mennyiségét rövid távon, viszont mérgező dioxint, nehézfémeket és furánvegyületeket bocsát a levegőbe. A hulladékégetés kompromittálja a szeméttermelés megelőzését célzó erőfeszítéseket, a szelektív gyűjtést, bátorítja a lineáris, kiaknázás-termelés-fogyasztás-megsemmisítés alapú gazdaságot, vagyis a véges erőforrások korlátlan fogyasztását – tette hozzá.
Több tanulmány is kimutatta, a hulladékégetők szennyezése légzőszervi megbetegedések, rákbetegségek, fejlődési rendellenességek kialakulásához járul hozzá, a légkörbe kerülő nanorészecskék révén. A legújabb hulladékégetőket ellátják ugyan szűrőberendezésekkel, amelyek a szennyező részecskék egy részét kiszűrik, de csupán 5%–30%-ukat tartják vissza, a többi úgyis a légkörbe kerül.
Románia hulladékgazdálkodása nagyon gyerekcipőben jár, hiszen a hulladék 96%-a tárolókba kerül, és nagyon kevés még az újrahasznosított hulladék, viszont az egy pozitívum, hogy nincsenek hulladékégetők – hangsúlyozta Elena Rastei. A megkésettség lehetőséget ad az országnak arra, hogy azokat a hibákat, amelyeket a nyugati országok elkövettek, elkerülje, és ehelyett már most a hulladékmegelőzésre helyezze a hangsúlyt – tette hozzá. A hulladékégetők tízszer kevesebb munkahelyet teremtenek, mint a recikláló üzemek. A hulladék újrahasznosítása, megmunkálása és megjavítása 20-300-szor több munkahelyet teremt, mint elégetése.
Olaszországban a legismertebb hulladékégető Brescia városában van, a kapacitása 250.000 tonna évente, és megépítése 300 millió euróba került. Jelenleg ebben a városban a legdrágább a hulladékkezelés, itt termelik a legtbb szemetet, csupán 40%-át gyűjtik szelektíven, és húszéves fumatidőre kötelezte el a város magát, hogy működteti az égetőt. Ezzel szemben a szomszédos városok feleannyi szemetet termelnek, több mint 70%-ot szelektíven gyűjtenek, és a lakók kevesebb szemétdíjat fizetnek. Az égető ugyanakkor több száz millió euró energia-szubvenciót kapott 1998 óta mostanáig, pedig mindössze 80 munkahelyet teremtett. Összehasonlításképpen a kanadai Új-Skócia lakói visszautasították az égetőt, és öt év alatt sikerült feltornászniuk az újrahasznosítási rátát 50%-ra, amellyel több mint háromezer új állás létesült.
A nem hasznosítható hulladék mintegy 10%-át teszi ki a háztartási hulladéknak, ha ennél több van, a rendszer rosszul működik. Ezeket a hulladékokat nem elégetni kellene, hanem megvizsgálni, és oly módon újratervezni bizonyos termékeket, csomagolásokat, hogy lejjebb lehessen tornászni a megjavíthatatlan, újrahasznosíthatatlan, komposztálhatatlan hulladék arányát. Elégetésükkel viszont csak a rendszer kudarcát leplezzük.
Forrás: totb.ro
Vissza

Új hozzászólás

Név:
Email-cím:
Bejegyzés:
Ellenörző kód:  

További híreink

Megtalál a Facebookon!

Hírlevél

Feliratkozas  Leiratkozás