A köd problémája
2015. február 06. 09:54
Fejlesztési elképzelések
A Hargita Airport Csíkszereda és Csíkcsicsó határán, a 12-számú országút bal oldalán helyezkedik el. A reptérhez tartozó terület (25 hektáros terület, ebből 3 hektár beltelek és 22 hektár kültelek) Antal András tulajdonában van.
A reptér kódja: LRMC
Koordináták: 462334.783 N
254631.031 E
Kifutópálya: 1200 m hosszú, 80 m széles, szintezett, megegyengetett füves kifutópálya, kategóriája 2C. A reptérhez tartozó épületek: 3 hangár (2 db: 14x22 m, 1db: 30x40 m).
A reptér működését már engedélyeztették, elkészült a reptéri kézikönyv, készen áll nem menetrend szerinti járatok, légi taxi vagy más magángépek fogadására.
A cél egy olyan reptér megépítése, amely képes regionális járatok fogadására, és rendelkezik egy kis utasterminállal, irányítótoronnyal, leaszfaltozott kifutópályával és a szükséges fénytechnikával.
A repteret a tervek szerint el lesz látva a műszeres megközelítést segítő NDB rendszerrel, a leszállás viszont a látva repülés szabályai szerint lesz lehetséges (VFR) az első szakaszban. Szükség esetén lehetőség van egy ILS-berendezés telepítésére, amely kisebb látótávolság esetén is lehetővé teszi a leszállást.
ILS
A műszeres leszállítórendszer – más néven ILS – kifejezés az eredetileg angol nyelvű megnevezés rövidítéséből (Instrument Landing System) származik. Az ILS a megfelelő műszerekkel felszerelt repülőgépek pilótái számára nyújt segítséget a leszállópálya helyes megközelítésében és a pontos leszállás kivitelezésében. Több kategóriája van:
CAT I
• Precíziós megközelítés és leszállás 61 m feletti elhatározási magassággal, a kifutópálya láthatósága legalább 550 m.
CAT II
• Precíziós megközelítés és leszállás 30 m közti elhatározási magassággal, a kifutópálya láthatósága több mint 300 m.
CAT III Precíziós megközelítés és leszállás:
CAT III A
• Az elhatározási magasság 30 m alatt, vagy elhatározási magasság nélkül, a kifutó láthatósága minimum 200 m.
CAT III B
• Az elhatározási magasság 15 m alatt, vagy elhatározási magasság nélkül, minimum 75 méter.
CAT III C
• A leszállás véghezvihető elhatározási magasság és a kifutópályával való vizuális kapcsolat nélkül is.
(Forrás: Wikipedia)

Köd a Csíki-medencében
A reptér a Csíki-medencében található, a régió hírhedt a ködös időjárásáról, ezért sokan nem tartják megfelelőnek a helyszínt reptér működésére. Mégis, a helyszín, elsősorban a már meglévő engedélyek és a közelben létesíteni tervezett ipari park miatt, megfelelőnek tűnik. Egy másik előnye, hogy nem kell a mezőgazdasági alapból kivenni a fejlesztésben érintett területet.
A reptérre VFR-leszállást van elképzelve, amelynek a minimális feltétele az 1500 m horizontális, valamint a 300 m függőleges látótávolság. Azt vizsgáltuk, hogyan alakul a ködös órák száma figyelembe véve a VFR-repüléshez szükséges feltételeket, valamint a CAT I-es ILS-berendezés üzemeltetéséhez szükséges feltételeket, amelyek 550 m vízszintes látótávolság mellett is üzemeltethetővé teszik a repteret. Szerencsés helyzetben vagyunk, ugyanis Csíkszeredában van egy meteorológiai állomás, amelynek az adataihoz hozzá lehet férni órás lebontásban. A 2014-es évet vizsgáltuk, az állomás nem rögzíti a függőleges látótávolságot, csak a horizontálist, így azokat az órákat számoltuk össze, amikor a vízszintes látótávolság kisebb, mint 1500 m, valamint 550 m.
Ahhoz, hogy összehasonlítást tudjunk végezni, hasonlóképpen jártunk el a marosvásárhelyi és a kolozsvári repülőtérrel is.
2014-ben 708 olyan óra volt Csíkszeredában, amikor nem lett volna lehetséges a VFR-repülés. Ez több, mint a marosvásárhelyi reptér esetében, ahol 419 ilyen óra volt, valamint a kolozsvári reptér esetében, ahol 311 ilyen óra volt. Egy CAT I-es ILS-berendezés jelentősen csökkenti ezeket az órákat, Csíkszereda esetében 489-re, Marosvásárhely esetében 272-re, Kolozsvár esetében 217-re.
Figyelembe véve, hogy ezek az órák napszakonként és havonta is változnak, azt is megvizsgáltuk, hogyan oszlanak meg ezek éves szinten. A nyers adatok a dokumentum végén levő táblázatban találhatók. Éjjel 3 és 6 óra között nincsenek regisztrált adatok Csíkszereda esetében, de tekintve, hogy akkor valószínűleg járat sem indulna, ez nem okoz gondot.
Az általunk várt eredményeket kaptuk, ezek az alábbi ábrákon láthatók. A hajnali órákban gyakoribb a köd, valamint a téli, illetve őszi időszakok ködösebbek.
Ahhoz, hogy a köd ne okozzon problémát, célszerű a járatokat délután fogadni. Szükség esetén lehet ILS rendszert telepíteni, aminek a beruházási és fenntartási költségei is jelentősek, így a telepítésük csak akkor indokolt, ha annyira megnövelnék a járatok számát, hogy a fenntartásuk kifizetődő lenne.

A ködös órák száma egy évben órai lebontásban



A ködös órák száma egy évben havi lebontásban



Tekintve, hogy a köd hajnalban a legsűrűbb, és délre szokott kitisztulni, azokat a napokat kell megnézni, amikor 12 és 13 óra környékén is köd van. Éves szinten ezeknek a napoknak a száma Csíkszeredában 20 körüli. Érdemes azt is megfigyelni, hogy éves szinten a legnagyobb különbségek a téli hónapokban vannak, december és február periódusban, az év többi részében a csíkszeredai repteret nem érintené súlyosabban a köd problémája, mint a kolozsvárit vagy a marosvásárhelyit.
A két fő cél irány, Budapest és Bukarest is egyórányi közelségre van, szükség esetén nem okoz nagy gondot a járatok indulásának késleltetése, át lehet irányítani a repülőket Marosvásárhelyre, Bákóba vagy Brassóba.

A ködös órák száma egy hónapban, havi és órai lebontásban



A kiemelt periódusban a műszer nem rögzített adatokat.
Vissza

Új hozzászólás

Név:
Email-cím:
Bejegyzés:
Ellenörző kód:  

További híreink

Megtalál a Facebookon!

Hírlevél

Feliratkozas  Leiratkozás